Vállalati csalások: Diagnózis és terápia - Baker&McKenzie székház

Melli Róbert, az AAM Kockázatmenedzsment Szolgáltatások üzletágának vezetője "Tárgyi tényállás megalapozása forensic szakértő bevonásával" című előadásában hangsúlyozta, hogy a szakszerű és célhoz kötött adatgyűjtés, elemzés, prezentálás elősegítheti a gyorsabb, pontosabb belső nyomozati munkát, és hatékonyabbá teheti a hatóságokkal történő együttműködést is. A gyorsaság és szervezettség a vállalat oldaláról kritikus, hiszen, ha marad ideje a vélt "elkövetőknek", kísérletet tesznek a bizonyítékok megsemmisítésére vagy eltüntetésére. Napjainkban egy-egy releváns és vizsgált üzleti tranzakció már annyi "lábnyomot" hagy a különböző integrált (informatikai) rendszerekben, hogy a teljes megsemmisítés nem gyakori; egy tapasztalt IT forensic szakember a tranzakciók tartalmát az esetek többségében sikeresen ismét meg tudja jeleníteni.

A külső "forensic" szakértő alkalmazása a vállalkozásoknál egy-egy eset kapcsán - workshop-on - keresztül integrálja a rendelkezésre álló információkat, sémákat állít fel, azonosítja az adatköröket, amelyek a későbbiekben kiemelt szerepet játszhatnak az esetleges csalási séma megértéséhez.  Az előadó megjegyezte, hogy a vállalaton belüli nyomozati munka csak jogi szakértő bevonásával végezhető el kockázatmentesen. Jelentősen javíthatja a felderítés hatékonyságát a publikus és közhiteles adatforrások használata, magánnyomozók bevonása itthon és külföldön.

A forensic szakértő támogatást adhat továbbá az elkövetői profil megszerkesztéséhez is, HR szűrések periodikus lebonyolításához, a szerződések kockázatelemzéséhez és akár azonosíthat egy-egy gyanú kapcsán összeférhetetlenséget, külső-belső összejátszást, etikátlan magatartást.

Az előadó zárszavában hangsúlyozta a dolgozók oktatásának és tudatosságának fontosságát, hogy nyitott szemmel járjanak és az anomáliákat, atipikus eseteket észrevételezzék a feletteseiknél.

dr. Burger László ügyvéd a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda képviseletében "Az információgyűjtés jogi kockázatai" című előadásában a csalásfelderítést segítő információgyűjtés jogi kockázatairól beszélt. Ennek során bemutatta a vállalati csalások és általában a korrupció megelőzésére alkalmazandó compliance mechanizmusokat, valamint a csalásfelderítés részleteit.

Új kihívásokat jelentenek a határon átnyúló tényállások, a rendelkezésre álló eszközök specializációja mint például a kommunikáció-technika. További nehézséget okoz, hogy a tényállások összetettebbek lettek, vagyis több társaságon, több bankszámlán fordul meg a kérdéses vagyon, ugyanakkor rövidebb idő alatt teljesedik ki a tényállás.

A tanácsadók bevonása feltétlenül szükséges a csalásfelderítés során, mivel az állami büntetőhatalom célja nem elsősorban a csalás áldozatává vált társaság vagyonának visszaszerzése, hanem az állami megtorlás alkalmazása. A tanácsadók ugyanakkor követik a pénz útját, és megteszik a szükséges lépéseket ezek visszaszerzése érdekében.

A téma szomorú aktualitása Magyarországon az érintett cselekmények szezonalitása: a gazdasági világválság anyagi és pszichikai hatása, a rendszerváltás óta nem oldódó társadalmi, erkölcsi válság, az ezzel egyidejűleg generált túlzott és irreális fogyasztási igények, amelyek egyfajta magán-redisztribúcióban oldódnak fel a csalások és a korrupció által. Ráadásul az esetek többsége rejtett marad, a kriminál-statisztikai adatok közel sem tükrözik a feltételezett problémás esetek számát.

Az előadás kitért a probléma felmerülése esetén lefolytatandó belső vizsgálatra, az átfogó belső vizsgálat során végrehajtandó feladatokra, így az egyes információtípusok átvilágítása (pl. egyes szerződéscsoportok) és ennek eredményének rögzítése és következmények levonása során elvégzendő feladatokra.

A büntetőeljárás során a tanácsadók feladata a büntetőhatóságokban kialakulandó meggyőződés támogatása a büntetőszankció sikeres alkalmazása érdekében, a reparációs igények segítése a felderítés által. Az előadó részletezte az ennek során szerzett tapasztalatokat, valamint a forensic tanácsadó, sértetti képviselő, belső vizsgáló és a hatóságok közötti gyakorlati együttműködés sikeres megvalósítását.

Végezetül széles körben bemutatásra kerültek az úgynevezett Compliance programok, amelyeknek munkajogi, adatvédelmi, társasági jogi és szerződéses jogi aspektusait is  hangsúlyozta az előadó.

Az előadókhoz intézett számos kérdés, illetve a visszajelzések is azt mutatták, hogy valós problémák kerültek terítékre és kellő ismeretekkel, akár szakértők bevonásával a társaságok minimalizálni tudják a csalásokból adódó közvetlen és közvetett károkat.